Ismerd meg a Bach virágok rendszerét sorozat 1. rész
Amikor érdeklődőkkel beszélgetek, rendszeresen szembesülök azzal, hogy sokan nem is hallottak még a Bach virágokról, vagy – és ez is gyakori – téves-, esetenként félinformációk alapján tesznek fel kérdéseket. Ezért arra gondoltam, kicsit bővebben írok a Bach virágok rendszerével kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Célom ezzel az írással az, hogy pontos és részletes információkat osszak meg, amik segítenek abban, hogy eldönthesd, neked való-e a Bach virágterápia.
Elsőként a Bach virágterápia, mint alternatív gyógyító módszer megalkotójáról, Dr. Edward Bach angol orvosról irok – a Bach Központ kiváló ismeretterjesztő cikkét feldolgozva. Ismerd meg e kivételes ember életútját, hogy jobban megértsd a Bach virágok működését!
Dr. Bach szakmai életútja – a nyugati orvoslás évei
Dr. Edward Bach Birminghamben kezdte orvosi tanulmányait, majd Londonban folytatta, ahol sebészként és kutatóként dolgozott.
Saját laboratóriumában vakcinákkal foglalkozott, és már fiatalon különleges érzékenységgel fordult a betegek felé. 1912-ben diplomázott, és ekkorra datálják híressé vált mondatát is: „Öt év kell majd, hogy elfelejtsem mindazt, amit tanítottak.”
Szavaiból érezhető az a szemlélet, amely később a Bach‑virágterápia alapjává vált: a gyógyítás nem csupán a test, hanem az egész ember megértéséről szól.
1917-ben súlyos betegségen esett át: előre haladott gyomorrákkal diagnosztizálták, majd műtötték meg, és kezelőorvosa alig három hónapot jósolt neki. Azonban, ahogy teltek a hetek, egyre jobban lett – letelt a három hónap, és gyógyulása minden várakozást felülmúlt: meggyőződése szerint, a hivatása iránti mély elköteleződés tartotta életben.
Bár vakcina kutatásai sikeresek voltak, Dr. Bach egyre kevésbé értett egyet azzal, hogy az orvosok figyelmének fókuszában a betegségek, nem pedig maga a teljes ember állt. Holisztikusabb megközelítést keresett, ezért a Royal London Homeopathic Hospitalban vállalt munkát. Itt fedezte fel a homeopátia elvei és saját kutatásai közötti mély összefüggéseket. Hét nozódát fejlesztett ki, amelyek hamar ismertté tették őt homeopátiás körökben – sokan „a második Hahnemannnak” nevezték.
A virágesszenciák felé fordulás
Dr. Bach azonban tovább ment: tisztább, nem betegségek kórókozóiból származó gyógyító anyagokat keresett. Vadon növő virágokat kezdett gyűjteni – ezeket tekintette a növény legtisztább, legmagasabb rezgésű részének – abban a reményben, hogy a nozódákat szelídebb gyógyító anyagokkal helyettesítheti. Rendszerében a virágokból készült esszenciákat gyógyíreknek nevezte – ezt az elnevezést használjuk mai napig, amikor Bach virágesszenciákról beszélünk.
1930-ra olyannyira fellelkesült ettől az új iránytól, ami felé a munkája haladt, hogy feladta jól menő londoni praxisát a Harley Streeten, és az oxfordshire megyei Brightwell-cum-Sotwell településre költözött, a Mount Vernon nevű birtokra. Küldetésévé vált, hogy teljes életét a gyógyírek egy olyan új rendszerének szentelje, amire hite szerint a természetben találhat rá.
Ekkor már intuíciójára, érzékenységére és gyógyítói adottságaira támaszkodott. Évekig tartó tapasztalati kutatás során, az intuíciójától vezérelve, több ezer növényt vizsgált meg, míg egymás után rátalált azokra a virágokra, amelyek egy-egy érzelmi állapothoz kapcsolódnak. Azt tapasztalta, hogy a páciensei személyiségének és érzelmeinek kezelése által, boldogtalanságuk és fizikai diszkomfort érzetük természetesen enyhült, amint testük öngyógyító képessége felszabadult, és ismét képes volt működni.
1930 és 1934 között, tavasszal és nyáron kutatta- és dolgozta fel a gyógyíreket, télen pedig orvosként segített mindenkin, aki hozzá fordult. A telek nagy részét a tengerparti Cromerben töltötte, ahol barátságot kötött Victor Bullen helyi gyógyítóval.
Beteljesülés
Amikor Dr. Bach és asszisztense, Nora Weeks Mount Vernonba költöztek, már 19 virágesszenciát felfedezett. A környező mezőkön és erdőkben találta meg a további 19 virágot, amelyekkel teljessé vált a 38 esszenciából álló rendszere. Ekkorra teste és lelke annyira összhangban volt a munkájával, hogy minden új esszencia felfedezése előtt saját maga élte át az adott érzelmi állapotot – addig, amíg meg nem találta azt a virágot, amely feloldotta benne azt. Ily módon Bach doktor saját személyes odaadása, szenvedése és áldozata által teljesítette ki életművét.
1936 november 27-én, egy évvel a rendszere teljessé válásának bejelentése után, Dr. Bach békésen elhunyt.
Egész emberöltőnyi kísérletei és és erőfeszítései által, örökül hagyott egy olyan gyógyító rendszert, amely máig sokaknak segít világszerte.
Dr. Bach öröksége: egyszerűség, együttérzés és alázat
Dr. Bach munkája orvosként és kutatóként hírnevet és magas szintű szakmai elismerést hozott számára mind a nyugati, mind a homeopátiás orvosok körében. Majd egy teljesen új gyógyítási módszert alapított, amely kizárólag az emberek érzelmi és lelki egészségére összpontosított, nem pedig a testi tünetekre.
Joggal várhatnánk, hogy halála után polcokat megtöltő jegyzeteket és publikációkat hagy maga után. Ám ebben is arra törekedett, hogy mindent világosan és egyszerűen hagyjon hátra. Az új gyógyírek felfedezése során fokozatosan elhagyta a feleslegesnek ítélt elméleteket és gondolatokat. Először a laboratóriumi és klinikai kutatásokat szüntette meg, később további bevett gyakorlatokat is.
Feladta a potenciálás (succussio) alkalmazását, megvizsgálta, majd elvetette a gyógymódok és az asztrológia közötti kapcsolatot, lemondott a testi tünetek alapján felállított diagnózisról, és feleslegesnek ítélte a „magasabb” és „alacsonyabb” szinteken működő gyógyírek elképzelését is.
Élete végéhez közeledve Mount Vernon kertjében tűzre vetette korai jegyzeteinek nagy részét, eltökélten, hogy ne maradjanak fenn, nehogy a jövőben félrevezessék az embereket. Úgy vélte, mindaz, amit el kellett mondani, benne van A Tizenkét Gyógyító és más Orvosságok harminckét oldalában.
1936-ban néhányan elkezdték népszerűsíteni azt az elképzelést, hogy a 38 esszenciát egyetlen elixírbe kellene egyesíteni, amely mindenki problémáját megoldaná – egy olyan ötletet, amelyet Bach már korábban kipróbált és elvetett.
1936 november 27-én, egy évvel a rendszere teljessé válásának bejelentése után, Dr. Bach békésen elhunyt.
Életműve örököseinek többek között útmutatásul e sorokat hagyta: „Munkánk szilárdan ragaszkodjon e gyógyító módszer egyszerűségéhez és tisztaságához; és amikor A Tizenkét Gyógyító következő kiadása szükségessé válik, hosszabb bevezetést kell írnunk, amely határozottan kiáll az ártalmatlanság, az egyszerűség és a gyógyírek csodálatos gyógyító ereje mellett.”
Nagy tisztelettel teszem közzé ezt az írást Dr. Edward Bach életéről, aki nemcsak kivételes orvos és kutató volt, hanem kora szellemisége által inspirált úttörő is. Munkássága túlmutatott a tudomány határain – az emberi lélek megértését és a természet gyógyító erejét kapcsolta össze egy időtálló rendszerben. A következő részben A Tizenkét Gyógyító és más Orvosságok virágesszenciáit ismerheted meg közelebbről – azokat a virágokat, amelyek Bach szerint az emberi lélek alapvető érzelmi állapotait segítenek egyensúlyba hozni.
A cikk a Bach Központ (The Bach Centre) hivatalos ismertetője alapján készült, saját feldolgozásban és értelmezésben, a Gyógyító virágok blog számára. A fotók forrása a The Bach Centre honlapja, Facebook oldala.